Katolikus megújulás
Sziasztok!
Most, hogy túl vagytok a dolgozatíráson, nincs más dolgotok, mint az alább látható jegyzeteket bemásolni a füzetbe.
Az előző órákon a reformáció kibontakozásáról és különböző irányzatairól tanultunk. Most az első jegyzetben arról olvashatsz, hogy a katolikus egyház hogyan reagált ezekre az eseményekre. Hogy jobban megértsd ezt a témakört, olvasd hozzá a tankönyvi szöveget is (Tk. 37-39. o. - Ellenreformáció, katolikus megújulás).
A második jegyzetben a 16. század nagy hatalmi vetélkedéseiről (Tk.28.o.) és a franciaországi reformációról és annak következményeiről (Tk.32.o.) olvashatsz.
Katolikus megújulás - Ellenreformáció
Ellenreformáció: mozgalom a katolikus egyház megújítására
¤ 1540 Loyolai Szent Ignác - Jezsuita rend
- katonai rend szerint épül fel, élén: generális
- feladat: térítés (prédikációk, közvetlen kapcsolat a hívekkel)
- a rend tagjai egyházi diplomaták
- oktatásra nagy hangsúlyt fektetnek (magas színvonalú iskolák)
- rekatolizáció: a protestánsok visszatérítése a katolikus egyházhoz
¤ inkvizíció = eretneküldözés
Szent Hivatal néven felállított intézmény, mely erőszakos módon lépett fel a katolikus országokban az új tanokat hirdetők ellen
¤ Index = tiltott könyvek jegyzéke
A katolikus egyház állította össze, büntették azokat, akik az ezen a listán szereplő műveket olvastak
¤ tridenti zsinat (1545-1563)
itt fogadták el a katolikus egyház megújítására hozott reformokat és erősítették meg a hagyományokat
KÖVETKEZMÉNYEK:
Megállították a reformáció terjedését, sőt, sok országban sikerült a katolikus egyháznak visszaszerezni híveit, és ismét a katolikusok domináltak.
BAROKK = a katolikus megújulás nyomán kialakuló, a reneszánsz követő korstílus
érzelmi túlfűtöttség, bonyolult minták, túldíszítettség és monumentalitás jellemzi, kihat az építészetre, képzőművészetekre, zenére, irodalomra
Hatamli vetélkedés a 16. század első felében
¤ Habsburg-Valois párharc
- A 16. század első felének legnagyobb uralkodója V. Károly (Habsburg-dinasztia) volt, aki spanyol király és német-római császár is volt egyben, tehát óriási területekkel rendelkezett és az ő kezében összpontosult a hatalom. A francia I. Ferenc volt legfőbb riválisa,akivel háborúba is keveredett.
- A seregek az itáliai Páviánál ütköztek meg (1525), ahol a franciák vereséget szenvedtek (ezt hívták a "lovagkor utolsó csatájának").
- Az európai hatalmak félve V. Károly és a Habsburg-dinasztia további terjeszkedésétől megalapították a cognac-i ligát 1526-ban, ennek ellenére mégis a spanyolok kerültek ki győztesen.
- Károly kiábrándultságában mégis lemondott a trónról 1556-ban, és felosztotta birodalmát, és így a Habsburg-hát két ágra szakadt.
a spanyol trónt fiára, II. Fülöpre hagyta - spanyol Habsburg ág
a német tartományokat és a császári címet öccsére, I. Ferdinándra (ő magyar és cseh király is) - osztrák Habsburg ág
Franciaország és a reformáció
¤ Vallásháború Franciaországban
- Fro. kálvini reformáció terjed el - HUGENOTTA = francia kálvinista
- a spanyolokkal folytatott háborúskodás és a vallási ellentétek belső feszültségekhez vezettek
- fegyveres harc a katolikusok és a hugenották között
- 1572 Szent Bertalan éjszakája - kb 3000 ezer hugenottát gyilkoltak le Párizsban
- a vallási harcok politikai gyilkosságokba csaptak át (kihalt a Valois-ház)
- egy hugenottát választanak meg királynak, de csak akkor lehet francia király, ha áttér a katolikus hitre
- IV. Henrik ezt megtette, és tőle származik a "Párizs megér egy misét!" mondat
-Henriik az 1598-as NANTES-i EDIKTUMban visszaadja a katolikusok földbirtokait és jogait, míg a hugenottáknak szabad vallásgyakorlást biztosít
