Előzmények:

- államcsőd: fényűzés Versailles-ban és hadsereg fenntartása óriási összegeket emészt fel, több a kiadás, mint a bevétel

- több egymást követő rossz termésű év: élelemhiány

- abszolutizmus túlnövi magát, nem képes a társadalmi problémák megoldására

- a rendek hosszú ideig ki voltak zárva az irányításból, de közben a polgárság (gazdaságilag) megerősödik, ez a réteg kezdeményezi majd a változásokat

 Események a forradalom kirobbanásáig:

- XVI. Lajos a problémák orvoslására 175 év után összehívja a rendi gyűlést (3 rend) - 1789

- a polgárság nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát – ez jelképezi, hogy három különálló kiváltságos réteg helyett most már egy nemzetként egyesülve helyezkednek szembe az abszolút hatalommal rendelkező uralkodóval

- labdaházi eskü: addig nem oszlanak fel, míg meg nem születik egy új alkotmány, melyben rögzítik a király hatáskörét - alkotmányozó nemzetgyűlés

- erre a király Párizs köré vonja csapatait, hogy elejét tudják venni a zavargásoknak, de ettől a nép megijed és agresszívan reagál, elkezdi felfegyverezni magát

A forradalom kitörése:

- Bastille (erődbörtön) - tele van puskaporral, ezt akarják megszerezni a forradalmárok, de véres mészárlásba csap át az ostrom, az őröket kivégzik - 1789. júluis 14.

- XVI. Lajosnak ekkor már egyértelmű, hogy konkrét lépésekre kell elszánni magát, hogy enyhüljön a nép haragja - király beleegyezik az alkotmány elkészítésébe, jelképes pillanat: ő is kitűzi a kokárdát a mellére, mely a forradalom és a változások jelképéve vált

- nagy félelem időszaka - parasztok nehezen hiszik el, hogy ekkora változásokat sikerült elérni, félnek a nemesek bosszújától, ezért felkelnek a nemesek ellen, vidéken is gyorsan terjed a forradalom

- a nemesek így lemondanak feudális kiváltságaikról (sokan félelemből, mások meggyőződésből) - csodák éjszakája

- elkészül egy olyan dokumentum, melyben összefoglalják a legfontosabb alapelveket, melyek majd az alkotmány alapjául szolgálhatnak

Emberi és polgári jogok nyilatkozata (még nem az alkotmány, csak egy az alapelveket összegző dokumentum)

- egyéni és közösségi jogok megfogalmazása

- minden ember szabad és egyenlő = jogegyenlőség (mindenki, nem csak a franciák)

- a jog a közakarat kifjejezése, a népet szolgálja

- közteherviselés = mindenki adózik (megszűnnek a kiváltságok, így a nemesi adómentesség is)

- ártatlanság vélelmi = abból indulunkki, hogy mindenki ártatlan, és az embernek a bűnősségét kell bizonyítani, nem az ártatlanságát

- népfelség elve = minden hatalom a néptől származik, ha a király visszaél vele, a nép felelősségre vonhatja

- hatalommegosztás elve = hatalmi ágak szétválasztása

Forrás - TK. 77.o. 

Tk. 12. és 13. leckék