1848-49-es szabadságharc
Előzmény:
- V. Ferdinánd megpróbálja eltörölni az önálló magyar hadügyet és pénzügyet
- Jellasics horvát bán támadást kezd Magyarország ellen
Események:
- Pákozd (09.29.) első győzelem
- Schwechat (10.30.) első vereség / Windischgrätz vezette osztrák csapatok
- december: FERENC JÓZSEF lesz a császár / általános támadás Magyarország ellen
fontos magyar katonai vezetők: GÖRGEY ARTÚR, Klapka György, Damjanich János, Bem József, Dembinszky Henrik
- magyar kormány és országgyűlés Debrecenbe menekül / magyar siker: Erdély megszerzése és bebiztosítása
- OLMÜTZI ALKOTMÁNY (1849. március 4.)
osztrák kormány által kiadott kényszerítő alkotmány, mely Magyarországot tartományi rangra süllyeszti
emiatt a magyar kormány kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és az országot függetlenné nyilvánítja
- ez az európai nagyhatalmak szemében nem volt jó lépés, számukra fontos volt az Osztrák Birodalom egysége (egyensúlyi politika)
- Magyarországon ideiglenesen kormányzóságot vezetnek be (Kossuth mint kormányzó elnök)
TAVASZI HADJÁRAT
a honvéd haderők folyamatos sikereket értek el 1849 tavaszán - az ország jelentős része felszabadul, de az osztrák erőkre még nem sikerül végső vereséget mérni
- Buda visszaszerzésével ünnepelt az ország
- Ferenc József viszont a Szent Szövetség keretében segítséget kért az oroszoktól (I. Miklós cár) - ez többszörös túlerőt jelentett
A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE
1849 nyara: osztrák és orosz támadás
új osztrák hadvezér: Haynau
Kossuth és Görgey ellentéte befolyásolta a szabadságharc sorsát / politika beleszól a katonai vezetésbe
A túlerővel szemben alul maradnak a magyar csapatok, Temesvárnál döntő vereséget szenvednek Haynautól
- Kossuth lemond és több tábornokkal emigrál, Görgeyre ruházza a politikai és katonai vezetést
1849. AUGUSZTUS 13. - VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL (a magyarok az orosz előtt teszik le a fegyvert, nem az osztrákok előtt)