A Jagelló-kor
Magyarország története Mátyás halála (1490) után
Három trónkövetelő:
- Corvin János (Mátyás törvénytelen fia)
- Ulászló (Jagelló-dinasztia, cseh király)
- Miksa (Habsburg)
II. ULÁSZLÓ (1490-1516)
Ulászló megnyeri a rendeket (nem szedi be a rendkívüli hadiadót, saját költségére védi az országot, rendek nélkül nem hoz döntést), de nem tudja fenntartani a belső rendet, királyi jövedelmet csökkennek, fekete sereg feloszlik.
Rendek rivalizálása és a királyi hatalom gyengülése jellemzi ezt az időszakot.
bárók (főnemesek) ⇔ köznemesek
Ulászló gúnyneve: Dobzse ("jól van" lengyelül) László ⇒ a király elhanyagolta az országot illető fontos kérdéseket
A köznemesség egy nagy hatalmú bárót támogat a király ellenében ⇒ SZAPOLYAI JÁNOS (erdélyi vajda)
- RÁKOSI VÉGZÉS 1505
csak magyar születésű király kerülhet a trónra
⇑
⇓
- HABSBURG - JAGELLÓ HÁZASSÁGI SZERZŐDÉS 1506/1515 (TK. 71.o. - ábra)
elsimul a két dinasztia közötti vetélkedés a trónért
Mindez a későbbiekben konfliktust eredményez majd a trónutódlás kérdésében!
WERBŐCZY ISTVÁN - HÁRMASKÖNYV (=Tripartitum) 1514
joggyűjtemény, mely a korabeli szokásjogot és a rendi felfogást tükrözi (a rendek és az uralkodó együtt alkotják az országot, melyet a Szent Korona testesít meg)
→ a király nem szentesíti, mégis sokáig jogforrásként tekintenek rá
DÓZSA GYÖRGY-FÉLE PARASZTFELKELÉS 1514
- jobbágyok (=parasztok) helyzete egyre romlott, a nemesség kihasználta őket
- a pápa keresztes hadjáratot hirdet a török ellen, Európa keresztényeit hívja segítségül
- a jobbágyok csatlakoztak volna, de a nemesek nem engedték (ki fog akkor a földeken dolgozni?)
⇓
az elégedetlen paraszti tömeg fellázadt, élükön a nemesi származású Dózsa György állt
a lázadó parasztokat végül Szapolyai János veri le Temesvárnál
Következmények:
- kemény megtorlás (kivégzések)
- megtorló törvények a jobbágyokkal szemben
• szabad költözés tilalma
• fegyverviselés tilalma
• heti egy nap robot (ingyenmunka a majorsági földön)